ARC PH3 RIAA

2013-ban Akki és CHZ több phono erősítőt is végigpróbált, és az év végére meg is született az ajánlásuk: építsük meg az ARC PH3 phono clont.

Csőből addigra már volt választék:

A FET-ek Akkinál eredetiek voltak, de bizton állította, hogy 2SK170GR-ből válogatva reprodukálható.
Ehhez összerakott egy mérőáramkört, amiben könnyű volt kiválogatni az eredetivel egyezőeket.

 Valójában ehhez a válogatáshoz rengeteg 2SK170GR-re volt szükségem. Így is csak 3 azonos, párhuzamosan kötött FET-el sikerült elérnem a kívánt feszültség értékeket.
CHZ ehhez a kapcsoláshoz is küldött NYÁK tervet, amivel megint könnyű volt dolgoznom.

Akkoriban még nem rendelkeztem pontos kapacitásmérő eszközzel, ezért a korrekciós tagok kondenzátorainak válogatásában CHZ volt a segítségemre.
Az én korrektorom így épült fel:

A nagy feszültségerősítése lehetővé tette, hogy a végére ne egy hagyományos, hanem egy un. shunt típusú hangerő szabályzó kerüljön.
Először a passzív RIAA-hoz készült félvezetős táppal használtam, később készült hozzá egy hibrid-csöves táp.

Sajnos a dobozba elég nehezen fért be, így nem lett igazán szép és átlátható a szerelése.

Ám a tető mindent elrejt. Az erősítő és a külön tápegység így mutat egymás mellett előlről:

...és hátulról:

Az átvitele majdnem olyan egyenesre sikerült mint amilyent a passzív RIAA tudott produkálni, de ennek a hangjában több volt a lendület.
Nem abban volt más, hogy magasabbra merészkedett vagy mélyebbre ment, mint a két korábban készült korrektorom, inkább minden hangból többet hozott.
Olyan érzetet keltett bennem, mintha több információt "kapart" volna elő a barázdákból mint a másik kettő. Néhány korábban színtelennek tűnő hanglemezemet töltötte meg élettel. Ezen a hibrid-csöves táp még tovább javított.
Mondanom sem kell, ez lett a kedvenc.

Végül egy utolsó "békebeli" kép, amikor még megvolt mindhárom RIAA korrektorom: